Változóban a nőgyógyászati rákszűrés: ezért fontos a HPV-teszt

Várható-e áttörés a vizsgálati protokollban a HPV-szűrés bevezetésével? Kell-e, fontos-e, kinek ajánlott? Dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyászt, a Róbert Magánkórház főorvosát a Női Egészség Éve kapcsán kérdeztük a méhnyakrák*szűrés hagyományos és új módszereiről.

A méhnyakrák illetve az azt megelőző állapotok diagnosztizálását az orvostudomány egyik sikertörténeteként könyvelhetjük el, hiszen a jelenlegi rákszűrési protokollal már a korai fázisban kimutatható a méhnyak elváltozása - méltatja az orvostudomány eddigi eredményeit dr. Siklós Pál, a Róbert Károly Magánkórház szülészeti osztályának vezető főorvosa.

A hagyományos citológiai kenetvételes vizsgálattal (régebben PAP-teszt vagy P-rendszer, amit felváltott a Bethesda-beosztás) azokat az eseteket szűrik a nőgyógyászok, amelyekből a következő 5-8 évben esetleg valódi daganat lehet. A főorvos kiemeli: ezzel a szűréssel a méhnyakdaganatos halálozások száma jelentősen csökkent, és ez a sikertörténet Magyarországon is látható volt. Ám a méhnyakrák előfordulásának csökkenése jó pár éve megállt, most évente stabilan 800-900 körüli új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban. Elmondhatjuk, hogy bár a méhnyak sejtvizsgálati szűrése óriási ugrást jelentett a daganat korai kimutatásában, ám érzékenysége sajnos nem 100 százalékos, amelyre egy újabb nagy horderejű kutatás hívta fel a figyelmet.

Újabb mérföldkő a rákszűrés történetében: a HPV kimutatása

2008-ban kapott Orvosi-élettani Nobel-díjat az a kutatócsoport, amely kimutatta, hogy a méhnyakrákos megbetegedés hátterében, csaknem 100 százalékban a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés áll. Az elméletet a valóság is igazolta: ha valakinek méhnyakrákja van, annak a sejtmintáiban biztosan benne van a magas kockázatú HPV-törzsek valamelyike. A két leggyakoribb, hámnyugtalanságot vagy rákos elváltozást előidéző típus a 16 és a 18-as.

Miután felfedezték a HPV szerepét ebben a folyamatban, a szakma eljutott egy olyan technikához, amellyel viszonylag egyszerű kimutatni a HPV-variánsokat, és meghatározni a méhnyakrák szempontjából magas kockázatú vírustörzsek jelenlétét. Ez igen fontos eredmény, hiszen a rosszindulatú daganatok többségében nem tudjuk a daganat kialakulásának pontos okát” – mondja dr. Siklós Pál és hozzáfűzi, hogy a magas kockázatú HPV-törzsek kimutatása utáni fokozottabb odafigyeléssel tényleg észre lehet venni, hogy a vírus megindította-e a méhnyak hámjának elváltozását.

Mi van akkor, ha kimutatták a mintából a HPV-t?

Sokan fordulnak hozzám ezzel a kérdéssel kétségbeesve, ezért mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy attól még, mert valakinek magas kockázatú HPV-t mutattak ki a hüvelyből vett mintáiból, még nem jelenti azt, hogy az illetőnek méhnyakrákja van, sőt az sem, hogy a méhnyak hámját a nyugtalanság fázisába változtatta. Miért? Mert szerencsére a vírus ellen a nők immunrendszere az esetek nagy többségében fellép és eltávolítja azt” - oszlatja el a kétségeket dr. Siklós Pál.

Elmondása szerint az esetek egy része jut el a méhnyak hámnyugatlanság fázisáig, és ennek is egy kis részéből alakul ki valódi rákos elfajulás. Ez a folyamat, a karciogenezis, olyan 8-10 évig is eltarthat, tehát van idő a felfedezésre - kezelésre. Tehát, ha valaki rendszeresen jár szűrésre, akkor - elvileg - bőven van idő arra, hogy a folyamatot a valódi rák kialakulása előtt észre vegyék. 

Ön is elmenne egy komplex HPV-szűrésre? Kattintson ide!

Méhnyakrákszűrés és HPV-szűrés: kinek és milyen rendszerességgel ajánlott?

Panaszmentes nőknél 21 éves kor alatt a szűrésnek nincs értelme, hacsak nincs panasza – halljuk a főorvos úrtól. Rendszeresen 21 éves kortól 65 éves korig ajánlott a méhnyakszűrésen való részvétel. Ha a nő életében már előfordult nőgyógyászati rosszindulatú daganat vagy immunológiai betegség, úgy a szűrést 65 éves kor felett sem szabad abbahagyni, természetesen egyéni okok miatt indokolt a gyakoribb szűrés.

Amennyiben népegészségügyi szűrésről beszélünk – vagyis a női lakosság egy bizonyos részének teljes átszűrésére törekszünk - a világban elfogadott, hogy a citológiai szűrést 3 évente, a citológiai és HPV együttes szűrését 5 évente, illetve a csak HPV-szűrést 5 évente végezzük el - ha az eredmény negatív.”

30 éves korig nagyon gyakori nőknél a HPV-pozitivitás a változatos szexuális élet miatt. Mivel ezek nagy része spontán gyógyul, így a harminc alatti korcsoport szűrése nem indokolt, ennél idősebb nőknél lenne értelme, de ez is szakmai vita tárgya – tudjuk meg.

2020 a Női Egészség Éve! Menjen el kivizsgálásra ön is, és vigye magával a szeretteit is - az egészségünk a legnagyobb kincsünk! A szűrésekkel most nyerhet is, a részletekért kattintson ide!

Ha van egy HPV pozitív eredményem, mi a teendőm?

A cikk folyatatódik, IDE kattintva olvashatja tovább.  




Nem kommentelhető tartalom.





Ringier Axel Springer Magyarország Kft. Ⓒ 2020 

Minden jog fenntartva!